……..
Hogy jövök én mindehhez? Nagyjából sehogy, az utóbbi hét évet leszámítva. Azóta lakom a jávorszarvasok és egyéb marhák által benépesített Skandináv-félszigeten.Három éve próbálom ezeket az állatokat megfigyelni, megérteni, szarvaslesemet Nyugat-Svédországban építettem fel, egészen közel a norvég határhoz. A térséget Bohuslännek hívják, és főleg kis halászvároskáiról nevezetes, de természetesen jávorszarvasok itt is vannak. S ha vannak, hát meg lehet figyelni őket. Megfigyeléseimet szeretném megosztani itt a kedves magyar olvasókkal. Tekinthető tehát ez a blog vadásznaplónak is, ha vadásznék. De mivel elvetemült pacifista, átkozott vegetáriánus, és általában buddhista vagyok – nem vadászom. Mitöbb ellenzem is a skandináv nemzeti sportnak tekinthető jávorszarvas-vadászatot. Tehát lövöldözésre, véres fordulatra, vadászkések villanására, vadászkutyák csaholására, trófeák szemlére tételére, a hús szétosztására, feldolgozására, elkészítésére, felfalására, megemesztésére és defekálására senki se számítson. Eme békés honlapon egy igen jámbor honleány igyekszik észrevételeit bepötyögtetni a gépbe: finoman, kecsesen, elegáncsosan – a jávorszarvasles magaslatából.